A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gasztro. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gasztro. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 12., péntek

Amikor nem kell főzni...

Rendkívül ritkán, de azért alkalmanként előfordul ez is szerencsére. Ilyenkor előtérbe kerül olyan vacsora, amely kicsit időigényesebb, mert több előkészületet igényel, vagy az elkészítés maga hosszadalmasabb.
Most a kikönyörgött MaciLaci-féle zöld lepényes hamburger volt a soron, mert ugye a hozzávalók előkészítése tovább tart, mint megenni...
A zöld lepény fejes saláta volt, tettem bele kaloforniai paprikát, paradicsomot, reszelt sajtot, ketchupot, (magamnak és Dédinek lila hagymát) és vettem nem túl silány minőségű hamburger húst, amit kisütöttem.
Nem vittem túlzásba, mert tudtam, hogy csak a szeme kívánja, az ilyen egyvelegeket Pupikám nem szokta értékelni.
Vettem a szomszéd pékségben hamburger zsemlét, és nekiláttam. Nos ahogy jósoltam, én vágtam be kettőt, Dédi egyet, Pupi meg inkább a boltban levadászott epröntetes görög joghurttal volt elfoglalva...
Nem is vacsora volt ez, hanem uzsonna, ezért később kentem Neki májas kenyeret és sűrű zsarolások közepette benyomattam mellé kb fél deka paprikát...
De én is megéheztem ám! Mit nekem délután két hambi! Nézegettem a megmaradt zsömlét, meg a maradék zöldségeket, hogy összedobok mégegyet magamnak, de az azért már tényleg túlzás lett volna... Még a gondolattól is megszégyelltem magam...
De a maradék zöldségek megmozgatták a fantáziámat... Ott van még az oliva is a hűtőben, meg megint készítettem fokhagymás vajkrémet. Se só, se bors, csak reszelt sajt, zsiradék és öntet helyett pár csipet házi vajkrém...
 Így legalább nem forgolódtam egész éjszaka, mert degeszre zabáltam magam elalvás előt... Még külön jót is tett a két hamburgernek, hogy utánnuk küldtem ezt a kis salit!

2013. április 11., csütörtök

Frankfurti

A mai nap olyan, amikor inkább nem kellett volna elindulnom... de ugye ezt ki engedheti meg magának?!?
Reggel már úgy kezdődött, hogy mosakodás előtt be szoktam kapcsolni a kávéfőzőt, hogy mire végzek, bemelegedjen. Ma elfelejtettem. Mikor tettem a gyerek tejét a mikróba, úgy csúszott ki a kezemből, hogy nem borult ki, de akkorát löttyent, hogy a mikró, a pult tele tejjel, ami mégdurvább, hogy a felső szekrény és az arcom is kapta... mehettem vissza mosakodni... Ez nekem ilyenkor már jel! Előre tartok a nap hátra lévő részétől... De menni ugye muszály!
Ezért inkább hagynám is a mai napot, kanyarodjunk vissza kettővel. Jön egy olyan recept, ami nem kuktás, de mégis hamar kész és nagyon finom! Ráadásul gyerekkorom nagy kedvence - bár inkább a neve tetszett, mint az íze...
Ez nem más, mint a Frankfurti leves. Némi svédcsavarral. Nevezhetnénk Svédcsavaros Frankfurtinak :)
Nos kiemeltem már, hogy sokmindent magunk termelünk, nincs ez másképp a kelkáposztával sem. Ezért nekem nincs más dolgom, mint a fagyóból kikapni egy csomaggal, másoknak ez némileg bonyolultabb művelet, de nem vészes szerintem. Nem tudom, hogy lehet e külön venni fagyasztott kelkáposztát... Ha lehet, akkor buzdítanék bárkit a fagyasztott zöldségek használatára, mert sokszor nagyobb a vitamintartalma, mint "friss" társainak. Van az a műsor a Discoveryn?... azt hiszem! At Állítólag.... Na ott górcső alá vették a "friss" és fagyott zöldségeket és kiderült, hogy a fagyasztott zöldségek sokkal rövidebb utat tesznek meg a betakarítástól a fagyásig, mint a piacra kikerülő frissek a főzésig. Nagyobb rost és vitamintartalommal bírnak a gyors fagyasztási technológiának köszönhetően...
A Frankfurti Levest én hagyma pirítással kezdem, aztán megy bele a fokhagyma, só, bors, őrölt kömény, apróra vágott krumpli, némi pirospaprika, a kelkápi és rá a lé. Jó sűrűre hagyom, hogy tartalmas legyen! Lehet a krumpli előtt zöldségekkel gazdagítani, de én csak ritkán szoktam.
Amikor a krumpli megpuhult, beledobom a karikázott virslit.
Aztán a mixer edényébe 2 evőkanál tejfölt teszek, majd 1 csapott evőkanál lisztet, szedek rá 2 merőkanál forró levet, mixelem és visszaborítom. Kész. Lehet enni, annak aki forrón szereti, mint én!
A svédcsavar a habarás, mert ez eredetileg rántott leves. De mi imádjuk a tejfölt és mióta asszony lettem, ezt az ételt a férjem kedvéért így készítem. Esetleg tejfölös rántással, de az meg plusz zsiradék, plusz pirítgatás-mosogatás, így inkább csak habarom.
Még ma is ez lesz az ebédem, mert sikerült annyit főznöm kedd este, hogy maradt belőle, de így legalább tegnap a "zöldlepényes" (MaciLaci féle) hamburgeré maradt a főszerep!

2013. április 8., hétfő

Kalács Húsvétra (megj.: nem új, csak áthelyeztem...)

Még az nnepek előtt szetnék megosztani egy isteni kalács receptet! Ezt a Mindmegettén az egyik blogból lestem el anno, talán 1, de lehet 2 éve is van, de már ne kérdezzétek kié volt, nem tudom közzé tenni a forrást :(
A lényeg, hogy nem a sajátom, de szerintem ezek a receptek amúgyis olyanok, mint a pletyka. Sose tudod meg honnan indul, és sosem ugyanazt hallod, mint az előtted lévő. Quázi mást adsz tovább, mint hallottál. Mindenki hozzátesz, elvesz belőle és a végén totál más lesz, mint az eredeti.


Hozzávalók: 
  • 500 g liszt, 
  • 1 csomag szárított élesztő, 
  • 50 g cukor, 
  • 1 csomag vaníliás cukor, 
  • 1 csipet só, 
  • 2 tojás, 
  • 1 tojásfehérje, 
  • 250 ml langyos tejszín, 
  • 1 tojássárgája, 
  • 1 evőkanál tej
Elkészítés:
  1. Egy mély tálban a lisztet összekeverjük az élesztővel, majd hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, egy csipet sót, a tojásokat és a tejszínt. Bedagasztjuk, majd megkelesztjük a tésztát. 
  2. Lisztezett deszkán átgyúrjuk, majd kettévágjuk: 1/3 és 2/3 részekre.
  3. A nagyobbik, azaz a 2/3 részt 3 darabra vágjuk, hosszú (kb.35 cm hosszú) hurkákat sodrunk belőlük, majd a 3 egyenlő vastagságú és hosszúságú tésztahurkát összefonjuk. 
  4. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük a fonatot és a közepébe hosszúkás vájatot nyomkodunk a kezünkkel, amit tejjel összekevert tojássárgával megkenünk. 
  5. A maradék 1/3 tésztát szintén 3 részre osztjuk, és a tésztadarabokból vékonyabb hurkákat sodrunk. Összefonjuk, majd a kis kalácsot a nagy kalácsba nyomott mélyedésbe helyezzük. 
  6. Az egészet megkenjük tojássárgával, és meleg helyen még egy picit így is kelesztjük. 
  7. Előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. 30 perc alatt aranybarnára sütjük. 
  8. A sütési idő vége előtt 3-5 perccel kivesszük a kalácsot a sütőből és megkenjük 1,5 dl forró tejjel. Elzárjuk a sütőt és a megkent kalácsot visszatesszük a melegbe néhány percre.  
  9. Ezután kivesszük, és egy rácson hagyjuk kihűlni. (Ha nem rácsra tesszük, megszappanosodhat a forró gőzöktől az alja!)
  10. A tojásfehérjével sütés előtt kentem meg, a tejet pedig rákentem - ráöntöttem.  Ettől lett igazán foszlós.
Én a margarin helyett pálmazsírt használtam, talán ennyit változtatam a recepten, és ami a képen is látszik, hogy mazsolát is sütöttem bele, amit rum híján rum ízű aromában áztattam. Nekem kicsit erős lett így, de a fiúk imádták!
Ne kérdezzétek milyen indíttatásból fotóztam le, pusztán azért, mert annyira durván nézett ki és ez volt az első igazi kalács, amit sütöttem. A bátraké a szerencse!
 

2013. április 5., péntek

Valami Isteni

Na emberek! Ha ettetek már finomat, akkor ez az!

A NőkLapjaCafén találtam a receptet, bevallom nem bíztam benne... De gondoltam a Húsvétot fel kéne dobni valamivel, meg ha már blogolok... csak újítani kéne valamit! És láss csodát!

Tejszínes krémsajt

Hozzávalók:

• 50 dkg natúr joghurt
• 1 dl tejszín
• 3 csapott kávéskanál só
• 1 gerezd fokhagyma


A tejszínt elkeverjük a joghurttal. A fokhagymát egészen apróra zúzzuk, a tejszín és a joghurt keverékéhez adjuk, megsózzuk. Egy mély tálat kibélelünk konyharuhával (tehetjük először szűrőbe), és beleöntjük a joghurtot. Szorosan összekötjük a konyharuha széleit, a csomónál átszúrunk rajta egy fakanalat, majd a fakanalat egy tál szélére rakjuk úgy, hogy a rajta lógó gömböc alja ne érjen a tál aljába. Hűtőbe tesszük csöpögni, és másfél nap után nagyjából 20 dkg kenhető krémsajtot kapunk.

113 kcal/adag

Elkészítettem egy gomolya recepttel együtt. ahoz házi tej kellett, de arra egy sor nem sok, annyit nem érdemes szánnom, mert sok idő is volt és nem is lett belőle semmi ehető...
Ezt viszont egymagam magában meg bírtam volna enni.
Tegnap délután Pupi megint kitalálta a palacsintát, de nem volt tej. Anya pattan, irány tejért a legközelebbi kisboltba. Megláttam először a fejes salátát. Pupi valamelyik nap hamburgert akart enni... (A MaciLaciban látta), de csak olyan zöld lappal jó neki... Aztán az újhagymát, gondoltam a parizerhez bevágom. Aztán egy kis zacskós olivabogyót, töltetlen, sima... megkívántam, pedig nem rajongok érte.
Aztán hazamentem, neki álltam a palinak, meg összedobtam egy zöldség levest. Igaz frankfurtit akartam, gondoltam jó lesz holnapra másodiknak a palacsinta, de nem volt virslim. Pedig a boltban ránéztem a virslire, de gondolván, hogy úgyis van a fagyóban... Mindegy. Jó a zöldség leves is!
Aztán benéztem a hűtőbe, megláttam fellógatva ezeket a kreálmányokat, mondom megnézem már, mert csak ne romoljanak itt meg... Nem volt túl sok bizodalmam, de azért mégis belekóstoltam... Bevillant az oliva, az újhagyma, már vágtam is be pirulni a rozskenyeret!
Csak azért nem zabáltam fel mindet, hogy ma is ehessek :)

2013. március 29., péntek

Tészta, tészta, tészta

Tegnap vendég gyerek érkezett estére hozzánk, ezért vendégváró lett a tejbegrízből... Olyan dícséretet kaptam, amilyenre minden szakácsnő vágyik!
Azt mondta Francesz: "Olyan lett a tejbegríz, mint Anyáé, pont olyan! Imádom!"
Na ezért érdemes a konyhában állni. Ellenben kevesebb időm maradt, a menüre, mint máskor. De ez nem fog ki rajtam!
Kivettem a fagyóból egy kis darált húst. A mikróban pillanatok alatt kiolvad, kb annyi idő, míg előkészülök a hagymával, meg oda teszem forrni a vizet a tésztának.
Én 500 g darálthúshoz 2 fej hagymát teszek, ha aprók, akár 3-at is. De van, hogy 1 kg húst teszek fel inkább, mert nagyobb adag finomabb és 2-3 kaja is lesz belőle, vagy adagonként visszafagyasztom.
Előkapom a kuktát és dobok bele pálmazsírt.
Na itt áljjuk meg egy szóra!
KUKTA, annyi, mint gyorsfőző edény. A legnagyobb találmányok egyike! Azon túl, hogy pálinkát is ebben főztek nagyapáink az "átkos" rendszerben.... a mai háziasszony nagyságrendekkel lerövidítheti a főzési időt! Sőt! Minden finomabb, mert "együtt fő", bezárva és nem illannak el az ízek! Én nagy rajongója vagyok!
Ha szeretnél gyors és hatékony maradni, szerezz be kettőt. Egy kicsit és egy nagyot. Életed legjobb 10-15 ezres befektetése, mert évekig használod (én még használom a nagymamámét is, ha ez mond valamit...) és milló órát takarítasz meg ezalatt! Van néhány fortély, azokat egy másik bejegyzésben megosztom...
Hevül a pálmazsír, mehet bele hagyma. Én nem sózom, majd csak a hússal együtt, így roppanósabb marad. ( Csak, ha nem sikerül jó apróra aprítani, akkor sózom még a hús előtt.)
Aztán mehet bele a husi. Só, frissen őrölt bors és irul-pirul fehéredésig.
Aztán jön a lelke!

Én télen a maradék paprikákat mindig összekockázom és fagyasztom, ebből dobok 4-5 kockát (minden  pörkölt alapú ételbe) bele.
Aztán lehúzom a gázról, megszórom pirospaprikával és a nyáron eltett paradicsomlével kissé felengedem. (Nyáron persze friss parit és paprikát dobok mellé!) Mehet vissza forrni, majd annyi vizet teszek hozzá, amennyi zaftot szeretnék, hogy legyen. Mehet rá a fedő és fővéstől (sziszegéstől) számított 10-12 percig főzöm!!!
Közben a tésztavíz felforrt, dobok bele sót, egy teáskanál pálmazsírt és lobogó lángon zubogtatom.
Itt hódolok egy percet az Aldinak, mert a durum spagetti tésztája nekem rendesen bevált, darálthúspörivel csak ezt főzöm.
Mire megfő a tészta, megfő a hús, kiteszem a teraszra a kuktát hűlni, addig leszűröm a tésztát, lecsepeg, pálmazsban átforgatom. Kész. Max 20 perc, nem több, de eben előkészület, utómunka, minden benne!
Jó étvágyat kívánok!
Reggel meg beugrott, hogy és a leves??? Feltettem pálmazsírban pirulni 1 evőkanál lisztet, a világos rántást felöntöttem a tegnapról maradt paradamicsonlével, kevés vízzel higítom. Dobok bele egy egész, de kicsi hagymát, só, bors is megy bele. Mikor felfő, egy marék rizs és kevergetem, hogy ne tapadjon le és 10 perc alatt kész ez is. Tálaláskor cukrozom, mert a változatosság kedvéért mindenki másképp szereti. Ha tegnap kicsit figyelmesebb vagyok, beiktatom a pöri-tészta közzé, de a gyerekek elvették az eszem :)

Másik blogom: www.divatbutik.blogspot.com

2013. március 28., csütörtök

Indul a nap

Nem tudom ki hogy van vele, de nekem nap mint nap helyt kell állnom háziasszonyként. A konyha az igazán az én terepem, imádok alkotni. Nem mondom, hogy bátran kísérletezős típus vagyok, szeretem a jól bevált ízeket, de mindig igyekszem azért valamit ujjítani.
Egy heti menü összeállítása nem kis feladat a mindennapi teendők mellett, de az idő szűkösségét egy anyának sem kell ecsetelnem... Én kiváló vagyok a főzzünk gyorsan finomat kategóriában, másképp nem is tudnám csinálni...
A nap reggelivel kezdődik, állítólag... Nálunk kávéval... Mindenki megissza a magáét, Pupi 0,5-1 dl kakaót, mi pedig a frissen őröltből. Ezt mindig más szervírozza és természetesen ágyban fogyasztandó... Anyukámat mondjuk veri a víz miatta rendesen, de ha a kisunoka nála, alszik, ez a spa trend nála is az alapszolgáltatásban van...
A reggeli viszont mosakodás öltözés után asztal mellett, mert ez a legfontosabb étkezés! Persze mindenki mást, hogy este hazaérve legyen miután rendet tenni, de ez nálam így normális... Ha rend van a konyhában mikor hazaérek, az majdhogynem már rendellenes...
Pupi eredendően változatosan étkezett -velünk ellentétben-, mert ameddig nem tudott beszélni, azt ette, amit adtam neki.Én betartottam a hozzátáplálás összes szabáját, úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva!  (Zárójelben elárulom, hogy meg lett az eredménye, mindenevő, persze ovis divatból van amire azt mondja utálom, mint például a máj, de mikor rántva falta, mint "húst", azt mondta: "ezt a husit imádom!!!")
Nos hamar jött a Pál-fordulat, kb 1 évesen elkezdett beszélni. (Azóta mondja is folyamatosan) Odáig jutottunk ősz óta, hogy Ő kitalálja mit reggelizne, én meg csinálom, mert nem akarom balhéval kezdeni a napot. Nos mindenki kitalálhatja mi az, amit Őfelsége kíván... A lekváros kenyér. Én mondjuk ezt annyira nem bánom, mert mint említettem, mi kertészkedünk és saját gyümölcsből saját készítésű lekvárt kap. Nem mondom, hogy ettől kevesebb benne a cukor, de legalább ízfokozó, színezék és mindenféle + adalék, E betű, nincs benne. + ez jár érte:
 Egy édes, lekváros, csücsöri csók :)
Az új sláger, ami pár napja hódít, a tejbe gríz. Annyira ezt sem bánom, mert hamar kész és igyekszem minimalizálni a cukrot, mert a kakaóporban is van, de kell azért az energia. Kicsit mondjuk megszenvedtem vele, mert sejtelmem sem volt mennyi tej és mennyi gríz, de jelentem, sikerült kitapasztalnom!!
Tejbegríz saját módra:
  • 4 dl tej
  • 1 dl víz
Ezeket forralom és közben kevergetem, hogy nem tapadjon teljesen az edény aljára.
  • 1 csomag vaníliáscukor
  • 3,5 evőkanál gríz
Ezt forralgatom, mert én folyósan szeretem, elzárom, 3 tányérba szétosztom hűlni.
Megszórom kakaóporral és lehet enni. (a sajátomat csak fahéjjal)
Kettőt Pupi, egyet én, vagy Dédi. :)

http://divatbutik.blogspot.hu/