Padlizsán dip

Én megvallom őszintén, nem sokra néztem ezt a padlizsánkrémet, nem értettem mit vannak tőle úgy elájulva, hogy még éttermek is képesek felvenni előételnek, attól meg már egyenesen vert a víz.
Ettem is pár nem túl jól sikerültet, mígnem egyszer nagyon éhesen, nagyon jól esett egy jó nagy adag. Más választásom nem volt, minthogy ezt egyek, vagy semmit, de gondoltam vékonyan elkenegetem a pirítósra, nem lesz gond. De nemhogy gond nem volt, nagyon bejött!
Később gondoltam én is kipróbálom. A szomszédasszony - innen is csókolom a kezét - nagy vinettás, tőle kaptam instrukciókat a recepthez, meg elárulta több féle is létezik, van majonézes, nem majonézes... stb. Nem jegyeztem meg rendesen... (Bocsika)
De egy, ami biztos, hogy alapja a padlizsán, nem másképp, mint rommá égetve vasplatton. Ettől kap egy olyan füstös ízt, ami utánozhatalan.
Barátnőm is érti ezt a padlizsánkrém dolgot, de én csak a saját fejem után megyek ebben a témában is, mint általában mindig, így kifejlesztettem a saját receptemet. Nem mellesleg kitaláltam, hogy legyen ez akkor padlizsán dip, ha már turmixxal és tejföllel meggyaláztam, mint padlizsánkrémet :)
Azt is tudom, hogy állítólag nem szabad fémhez érnie, mert attól megkeseredik, de ertől ennyit tudok. Én sütés/égetés után hámozom egy régi műanyag sütilapáttal, majd műanyag szűrőbe teszem a biztonság kedvéert. Aztán turmixolom, barátnőm szerint gyilkosság a padlizsánnal szemben, de nekem így jön be... Aztán keverek hozzá tejfölt, majonézt, mustárt, sót, borsot és kóstolgatom, hogy mi kellhet még. Szoktam fokhagymát belereszelni, de nem mindig, most pedig újhagymát karikáztam bele, mert ha simán hagymát turmixolok hozzá, nekem ég tőle a gyomrom....
Pirítottam hozzá szüreti kenyeret és míg Pupikám lubickolt, én állva meg is vacsiztam a pult mellett...

<a href="http://www.bloglovin.com/blog/7643879/?claim=ngx8s3j6jad">Follow my blog with Bloglovin</a>

Frankfurti

A mai nap olyan, amikor inkább nem kellett volna elindulnom... de ugye ezt ki engedheti meg magának?!?
Reggel már úgy kezdődött, hogy mosakodás előtt be szoktam kapcsolni a kávéfőzőt, hogy mire végzek, bemelegedjen. Ma elfelejtettem. Mikor tettem a gyerek tejét a mikróba, úgy csúszott ki a kezemből, hogy nem borult ki, de akkorát löttyent, hogy a mikró, a pult tele tejjel, ami mégdurvább, hogy a felső szekrény és az arcom is kapta... mehettem vissza mosakodni... Ez nekem ilyenkor már jel! Előre tartok a nap hátra lévő részétől... De menni ugye muszály!
Ezért inkább hagynám is a mai napot, kanyarodjunk vissza kettővel. Jön egy olyan recept, ami nem kuktás, de mégis hamar kész és nagyon finom! Ráadásul gyerekkorom nagy kedvence - bár inkább a neve tetszett, mint az íze...
Ez nem más, mint a Frankfurti leves. Némi svédcsavarral. Nevezhetnénk Svédcsavaros Frankfurtinak :)
Nos kiemeltem már, hogy sokmindent magunk termelünk, nincs ez másképp a kelkáposztával sem. Ezért nekem nincs más dolgom, mint a fagyóból kikapni egy csomaggal, másoknak ez némileg bonyolultabb művelet, de nem vészes szerintem. Nem tudom, hogy lehet e külön venni fagyasztott kelkáposztát... Ha lehet, akkor buzdítanék bárkit a fagyasztott zöldségek használatára, mert sokszor nagyobb a vitamintartalma, mint "friss" társainak. Van az a műsor a Discoveryn?... azt hiszem! At Állítólag.... Na ott górcső alá vették a "friss" és fagyott zöldségeket és kiderült, hogy a fagyasztott zöldségek sokkal rövidebb utat tesznek meg a betakarítástól a fagyásig, mint a piacra kikerülő frissek a főzésig. Nagyobb rost és vitamintartalommal bírnak a gyors fagyasztási technológiának köszönhetően...
A Frankfurti Levest én hagyma pirítással kezdem, aztán megy bele a fokhagyma, só, bors, őrölt kömény, apróra vágott krumpli, némi pirospaprika, a kelkápi és rá a lé. Jó sűrűre hagyom, hogy tartalmas legyen! Lehet a krumpli előtt zöldségekkel gazdagítani, de én csak ritkán szoktam.
Amikor a krumpli megpuhult, beledobom a karikázott virslit.
Aztán a mixer edényébe 2 evőkanál tejfölt teszek, majd 1 csapott evőkanál lisztet, szedek rá 2 merőkanál forró levet, mixelem és visszaborítom. Kész. Lehet enni, annak aki forrón szereti, mint én!
A svédcsavar a habarás, mert ez eredetileg rántott leves. De mi imádjuk a tejfölt és mióta asszony lettem, ezt az ételt a férjem kedvéért így készítem. Esetleg tejfölös rántással, de az meg plusz zsiradék, plusz pirítgatás-mosogatás, így inkább csak habarom.
Még ma is ez lesz az ebédem, mert sikerült annyit főznöm kedd este, hogy maradt belőle, de így legalább tegnap a "zöldlepényes" (MaciLaci féle) hamburgeré maradt a főszerep!